Száka-hegy
Ismerje meg a Száka-hegyet
Száka-hegy a Balaton-felvidék és kismedencéi kistáj déli peremén helyezkedik el. A kistáj 42,3%-a erdő, 26%-a szántó, 9,7%-a szőlő. A lakott terület 4,6% alatti. A Balaton-felvidék potenciális erdőterület, de az évezredes emberi jelenlétnek köszönhetően a művelésre alkalmas medencékben a szántó- és gyepgazdálkodás, a meleg hegyoldalakon a szőlő- és gyümölcstermesztés vált meghatározóvá. A területen 18 védett növényfaj mintegy 2200 egyede található. A száraz Balaton-felvidéki erdők és gyepek jellemző védett fajai jelentős faj- és egyedszámmal képviseltetik magukat a területen. A legnagyobb egyedszámban a bokros koronafürt, nagy ezerjófű, a selymes boglárka és a magyar repcsény fordult elő.
Az itt élő állatfajok közül elsősorban a rovarok körében találhatók értékes védett vagy veszélyeztetett fajok, mint például a bőrfutrinka (Carabus coriaceus), a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), a hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis) vagy az atalanta lepke (Vanessa atalanta), és akár a kardoslepke (Iphiclides podalirius) is megtalálható a területen. A védett emlősök közül, gyakori fajok is egyaránt megfigyelhetőek: vakond, keleti sün és vörös mókus. A Száka-hegy területe jelentős részben természetközeli, értékes fajokat eltartó szubmediterrán élőhelyegyüttes, amely kiválóan alkalmas egy természetvédelmi célú tanösvény létesítésére is.
Újabb érdekes elemmel bővült Balatonfüred turisztikai kínálata a természetközeli nyugalmat keresők számára – 2021. nyarán nyílt meg a Száka-hegyen a GAPA Terasz és Parkerdő. Még a balatonfüredi lakosok számára is kevéssé ismert a Száka-hegy (271 m), amely a Balatonfüred feletti hegyvonulatot észak-nyugaton zárja. 2018-ben a GAPA Mezőgazdasági Zrt. támogatásával a Veszprém megyei levéltár munkatársai Száka-hegy helytörténeti feltárását, a Pannon Egyetem Georgikon kar szakértői pedig természetföldrajzi leírását végezték el.
Az elmúlt években megtörtént az erdő-terület kitakarítása, az illegális hulladék lerakók felszámolása, és folyamatosan valósul meg az eredeti állapot helyreállítása, valamint a korábbi művelési módok szerint a szőlő kataszteri területen szőlő illetve gyümölcsös telepítése.
Száka-hegy tetején saját erőből kilátó létesült, amelynek környezetében parkerdő, tanösvény valósult meg, amely 2021. nyara óta látogatható, és amely a környezeti terhelés korlátozása miatt bejelentkezés alapján fogadja a vendégeket. Az erdei pihenőben alapvetően környékbeli kézműves élelmiszert és többek között helyben termelt bort fogyaszthatnak a vendégek. Már a 2021-es tervek között szerepelt, hogy a környékbeli oktatási intézményekkel együttműködve iskolai csoportokat fogadjanak, akár kirándulás, akár erdei iskolai programok megvalósítására.
Helytörténet
Fekete Tamás:
A balatonfüredi
Száka-hegy története
tanulmány
A magyar népnyelv alapvetően a „szálka” szavunkkal azonosította ezen szőlőhegy megnevezését, amely névváltozat a XVIII–XX. századi forrásokban is igen gyakran feltűnik. A helyi népnyelv az ott előforduló tüskés bokrok miatt Szálka-tüskésként is emlegeti.
Feltárt avar kori síremlék a Száka-hegyen
Fekete Tamás:
Savanyú Jóska a balatonfüredi Száka-hegyen
A XIX. század végi romantika egyfajta népi hőssé avatta a betyárvilág jeles alakjait, így Savanyú Jóskát és betyártársait is, akiknek „kalandjairól” Győr, Vas, Veszprém és Zala vármegye számos települése szőtt népi mondákat, legendákat.
Természetföldrajz
A Száka-hegy természeti állapotfelmérése
A zoológiai vizsgálatok dr. habil. Kondorosy Előd egyetemi tanár, a botanikai vizsgálatok dr. Bódis Judit szakmai vezetésével zajlottak 2018. 04.17. és 2018. 10.05. között. A vizsgált terület a Balaton-felvidék és kismedencéi kistáj déli peremén helyezkedik el.
Száka-hegy
növényvilága
A Balatonfüred balatonszőlősi határában fekvő Száka-hegy gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik, eredete legkorábbi biztos forrásai a török hódoltság alóli felszabadulást követő évtizedekből származnak.
Száka-hegy
állatvilága
A Balatonfüred balatonszőlősi határában fekvő Száka-hegy gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik, eredete legkorábbi biztos forrásai a török hódoltság alóli felszabadulást követő évtizedekből származnak.